Brač-sziget civilizációját évszázados tradíció jellemzi, mely a mezőgazdasági javak római kori termeléséről, a reneszánsz építészetről tanúskodik, melynek művészeit a szigeti táj és esztétika inspirálta. Az Ön eljövetele ide délre, a mediterrán és szubtrópusi növényzet részegítő illatával átszőtt vidámságba és tisztaságba, a kulturális javak szigetére, igazi élményt nyújtó utazást fog jelenteni Önnek.
A brači kő
Már az antik idők óta a Brač-szigeti kőfejtőkben olyan követ fejtettek, melyből híres építmények épültek, a környéken a legismertebb Diokleciánusz császár palotája Splitben.
A sziget igazi attrakcióját jelentik a mezei utak mentén elnyúló kőfalakba halmozott nyerskő-halmok, melyek egyes megítélések szerint akkora mennyiségű, igaz, feldolgozatlan, követ tartalmaznak, mint a meglévő egyiptomi piramisok, melyek össztérfogata kb. millió köbméter.
A követ évszázadokon át gyűjtötték a pásztorok és földművesek, hogy megtisztítsák a sziklás talajt és így művelhető területeket nyerjenek. A brači talaj művelésre alkalmassá tétele fontos rendelkezés még a velencei uralom idejéből, amikor egyetlen brač-szigeti fiatalember sem nősülhetett meg, ha nem ültetett száz olajfát.
A legkiemelkedőbb dalmát reneszánsz építészek és szobrászok, mint Juraj Dalmatinac, Andrija Alessi és Nikola Firentinac, alkotói tehetségüket szintén a brači kő megmunkálával mutatták meg.
A kővel való építés hagyománya Brač-sziget identitásának elválaszthatatlan részévé vált.
Középkori templomok
A valamikori római gazdaságok területén épült korarománkori bazilikáktól a középkori brači szerény méretű templomocskákig települések létesültek körülöttük, melyek mindegyikének megvan a saját története a település létrejöttéről, fejlődéséről és bekapcsolódásáról a mai életritmusba.
Brač-szigeti templomok:
- Bracsutai szent György (Pučišćanál)
- Szent Mihály (Gornji Humactól délkeletre)
- Szent Péter (Dol felett)
- Szent Miklós (Sumartinnál)
- Szent Márton (Bobovišćénél)
- Szent Mihály (a hegyen Dolnál)
- Gradaci Szent Vasárnap (Selca)
- Stomoricai Szűzanya (Ložišćénél)
Brači búcsúk
A búcsúkat (fjere) a Brač-szigeti településeken nyáron tartják, és e búcsúk a sziget lakóinak kulturális és műemléki örökségükhöz való viszonyát fejezik ki.
A búcsú napját liturgikus ünnepséggel és a településen áthaladó ünnepélyes körmenettel ünneplik meg, amit össznépi vigadalom követ.
Búcsúnaptár:
- június 15.: Szent Vid. Zarándoklat Vidova gorára (Vid hegye)
- június 24.: Fényhozó Szent János. (tűzön ugranak át) Búcsú Povljában. Sutivan Járás Napja
- június 26.: Szent János és Pál. Búcsú Supetarban – Supetar Város Napja és a Supetari Kulturális Nyár kezdete, mely július és augusztus folyamán tart
- július 2.: Miraškai Boldogasszony. Búcsú Mircában. Pučišcei Kulturális Nyár (július, augusztus)
- július 13.: Szent Margit. Búcsú Nerežišćében
- július 16.: Kármel-hegyi Boldogasszony. Búcsú Selcában: Croatia Rediviva – összhorvát költészeti est
- július 26.: Szent Anna. Búcsú Donji Humacban.
- augusztus 2.: Havas Boldogasszony. Búcsú Bolban
- augusztus 15.: Nagyboldogasszony. Búcsú Splitskában és Blacában. Körmenet minden Brač-szigeti településen, külön zarándoklat Blacába a Nagyboldogasszony napja utáni első szombaton
- augusztus 16.: Szent Roko. Búcsú Škripben.
- augusztus 18.: Szent Ilona. Búcsú Škripben.
- szeptember 26.: Szent Kozma és Damján. Búcsú Dračevicában.
- szeptember 30.: Szent Hieronimus. Búcsú Pučišćában
A capella (klapa) éneklés
Ez a horvát tengerparti régióra jellemző őshonos és régi zenei forma az évszázados mediterrán kulturális miliő részét képezi.
Az a capella éneklés a 19. század második felében kezdett formát ölteni, abban az időben, amikor a települések part menti városkákra jellemző identitása kialakult, és Horvátország parti részén hamarosan a legelterjedtebb és legközkedveltebb zenei kifejezési formává vált.
A dalokat énekesek csoportja, az ún. klapa adja elő, mely esti zenei-folklór előadásokkal szórakoztatja a vendégeket.
A legismertebb brač-szigeti klapák a Boduli, a Feštuni Postirából, a klapa Volat, valamint a pučišćei Rusulica és selcai Mirula női klapák, továbbá a boli klapa Bracjera.