ONLINE FOGLALÁS

  • Nincs rejtett díj
  • 100% biztos
  • Fizetés a hotelben

Vendég

- +
 
- +
 

Életkor (év)

-  
-  
-  
-  

Szeptember - az utolsó rendelkezésre álló szobák. Akár 30% -kal

Kultúra

 

Brač-sziget civilizációját évszázados tradíció jellemzi, mely a mezőgazdasági javak római kori termeléséről, a reneszánsz építészetről tanúskodik, melynek művészeit a szigeti táj és esztétika inspirálta. Az Ön eljövetele ide délre, a mediterrán és szubtrópusi növényzet részegítő illatával átszőtt vidámságba és tisztaságba, a kulturális javak szigetére, igazi élményt nyújtó utazást fog jelenteni Önnek.

A brači kő

Már az antik idők óta a Brač-szigeti kőfejtőkben olyan követ fejtettek, melyből híres építmények épültek, a környéken a legismertebb Diokleciánusz császár palotája Splitben.

A sziget igazi attrakcióját jelentik a mezei utak mentén elnyúló kőfalakba halmozott nyerskő-halmok, melyek egyes megítélések szerint akkora mennyiségű, igaz, feldolgozatlan, követ tartalmaznak, mint a meglévő egyiptomi piramisok, melyek össztérfogata kb. millió köbméter.

A követ évszázadokon át gyűjtötték a pásztorok és földművesek, hogy megtisztítsák a sziklás talajt és így művelhető területeket nyerjenek. A brači talaj művelésre alkalmassá tétele fontos rendelkezés még a velencei uralom idejéből, amikor egyetlen brač-szigeti fiatalember sem nősülhetett meg, ha nem ültetett száz olajfát.

A legkiemelkedőbb dalmát reneszánsz építészek és szobrászok, mint Juraj Dalmatinac, Andrija Alessi és Nikola Firentinac, alkotói tehetségüket szintén a brači kő megmunkálával mutatták meg.

A kővel való építés hagyománya Brač-sziget identitásának elválaszthatatlan részévé vált.

Középkori templomok

A valamikori római gazdaságok területén épült korarománkori bazilikáktól a középkori brači szerény méretű templomocskákig települések létesültek körülöttük, melyek mindegyikének megvan a saját története a település létrejöttéről, fejlődéséről és bekapcsolódásáról a mai életritmusba.

Brač-szigeti templomok:
  • Bracsutai szent György (Pučišćanál)
  • Szent Mihály (Gornji Humactól délkeletre)
  • Szent Péter (Dol felett)
  • Szent Miklós (Sumartinnál)
  • Szent Márton (Bobovišćénél)
  • Szent Mihály (a hegyen Dolnál)
  • Gradaci Szent Vasárnap (Selca)
  • Stomoricai Szűzanya (Ložišćénél)

Brači búcsúk

A búcsúkat (fjere) a Brač-szigeti településeken nyáron tartják, és e búcsúk a sziget lakóinak kulturális és műemléki örökségükhöz való viszonyát fejezik ki.
A búcsú napját liturgikus ünnepséggel és a településen áthaladó ünnepélyes körmenettel ünneplik meg, amit össznépi vigadalom követ.

Búcsúnaptár:
  • június 15.: Szent Vid. Zarándoklat Vidova gorára (Vid hegye)
  • június 24.: Fényhozó Szent János. (tűzön ugranak át) Búcsú Povljában.
  • június 29.: Szent Péter és Pál. Búcsú Supetarban – Supetar Város Napja és a Supetari Kulturális Nyár kezdete, mely július és augusztus folyamán tart
  • július 2.: Miraškai Boldogasszony. Búcsú Mircában. Pučišcei Kulturális Nyár (július, augusztus)
  • július 13.: Szent Margit. Búcsú Nerežišćében
  • július 16.: Kármel-hegyi Boldogasszony. Búcsú Selcában, Milna, Postira: Croatia Rediviva – összhorvát költészeti est
  • július 26.: Szent Anna. Búcsú Donji Humacban.
  • augusztus 2.: Havas Boldogasszony. Búcsú Sumartinben
  • augusztus 5.: Havas Boldogasszony. Búcsú Bolban
  • augusztus 15.: Nagyboldogasszony. Búcsú Splitskában és Blacában. Körmenet minden Brač-szigeti településen, külön zarándoklat Blacába a Nagyboldogasszony napja utáni első szombaton
  • augusztus 16.: Szent Roko. Búcsú Sutivanban.
  • augusztus 18.: Szent Ilona. Búcsú Škripben.
  • szeptember 26.: Szent Kozma és Damján. Búcsú Dračevicában.
  • szeptember 30.: Szent Hieronimus. Búcsú Pučišćában

A capella (klapa) éneklés

Ez a horvát tengerparti régióra jellemző őshonos és régi zenei forma az évszázados mediterrán kulturális miliő részét képezi.

Az a capella éneklés a 19. század második felében kezdett formát ölteni, abban az időben, amikor a települések part menti városkákra jellemző identitása kialakult, és Horvátország parti részén hamarosan a legelterjedtebb és legközkedveltebb zenei kifejezési formává vált.

A dalokat énekesek csoportja, az ún. klapa adja elő, mely esti zenei-folklór előadásokkal szórakoztatja a vendégeket.

A legismertebb brač-szigeti klapák a Boduli, a Feštuni Postirából, a klapa Volat, valamint a pučišćei Rusulica és selcai Mirula női klapák, továbbá a boli klapa Bracjera.